Eifert János és Imre Anikó vezetésévelHollókő Magyarország egyetlen faluja, amely az UNESCO világörökségi listán szerepel, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a hagyományos településformáját, a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált Szabadtéri Múzeummá: mindmáig élő, lakott település.
Hagyományőrző lakói az épületek nagy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. Kiss József volt az a műemlékvédő építész, aki kezdeményezte Hollókő azon belül is Ófalu műemlékké nyilvánítását.
Hollókő is a Palóc ethnographic village in Hungary, part of the World Heritage. Its name means “Raven-stone” in Hungarian.
The village is located in Nógrád county, approximately 91.1 kilometres northeast from Budapest, the capital of Hungary. It lies in a valley of Cserhát Mountains, surrounded by low peaks. The natural environment is protected.
Hollókő is a Palóc ethnographic village in Hungary, part of the World Heritage. Its name means “Raven-stone” in Hungarian.
The village is located in Nógrád county, approximately 91.1 kilometres northeast from Budapest, the capital of Hungary. It lies in a valley of Cserhát Mountains, surrounded by low peaks. The natural environment is protected.
Imre Anikó, Abai Róbert, Ficzere Juli, György Judit, Horvai Mátyás, Izsó Marianna, Kis Gizella, Kürti János, Patkos Tamás, Pecz Krisztián, Pál Zsuzsa, Spisák Attila, Szabó Attila, Szabó Judit, Tündi… Kora reggel lelkes kis csapat gyűlik össze a fatemplom tövében. Végigjárjuk a Kossuth, József Attila, Dózsa György, Petőfi, Béke, Sport, Hóvirág, Orgona, Levél és Palóc utca házait, és az Ófalut elhagyva a vár felé vesszük az irányt.
A külső várudvarnál felfedezünk egy négy méter átmérőjű, sziklába vájt ciszternát, amelyhez monda is fűződik, ami szerint Csák Máté e kútban rejtette el kincseit, később pedig a törökök is ide hordták össze a környéken rabolt aranyaikat. Minket azonban nem a rabolt, majd elrejtett kincsek vonzottak, hanem az a tükörkép, amelyet a kovácsolt vas ráccsal lezárt kút aljába pillantva, a vízben fedezünk fel. Kavicsot bedobva, a víz gyűrűzni kezd, és fantasztikus formákat varázsol elénk. Elbűvöl bennünket. Hát már ezért érdemes volt idejönni… (Ficzere Juli felvétele)
A külső várudvarnál felfedezünk egy négy méter átmérőjű, sziklába vájt ciszternát, amelyhez monda is fűződik, ami szerint Csák Máté e kútban rejtette el kincseit, később pedig a törökök is ide hordták össze a környéken rabolt aranyaikat. Minket azonban nem a rabolt, majd elrejtett kincsek vonzottak, hanem az a tükörkép, amelyet a kovácsolt vas ráccsal lezárt kút aljába pillantva, a vízben fedezünk fel. Kavicsot bedobva, a víz gyűrűzni kezd, és fantasztikus formákat varázsol elénk. Elbűvöl bennünket. Hát már ezért érdemes volt idejönni… (Ficzere Juli felvétele)
